Cukorbetegség
A betegség oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia). Mindkét esetre igaz, hogy a szervezet nem képes a glükóz felvételére, ezáltal a vércukorszint megemelkedik, és ez okozza a betegség fő tüneteit.
De nézzük is meg ez részletesebben mi is történik a szervezetünkben. A táplálékkal felvett szénhidrátokat az emésztőrendszerünk glükózra bontja. A glükóz a bélfalon keresztül a vérbe kerül és ezúton a test minden részére eljut. Ezzel egyidőben a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei inzulint termelnek és ezt a keringési rendszerbe juttatják. Testünk sejtei (zsír-, máj- és izomsejtek), csak az inzulin hormon segítségével képesek a glükóz felvételére. A sejtek a glükózt energiaforrásként használják, valamint egyes sejtek (máj és izom) a szénhidrátok tárolására képesek glikogén formájában.
|
Szervezetünk a vér cukorkoncentrációját állandó kontroll alatt képes tartani és a vércukorszint csak kis határok között ingadozik vércukorszint még egy hosszabb-rövidebb böjt alatt is. A májban folyamatos szőlőcukor-újraképzés zajlik ami biztosítja a vércukor normális tartományban tartását. A szőlőcukor-újraképzést két hormon szabályozza: az inzulin, amely azt gátolja és a glukagon, mely serkenti. Normális körülmények között így naponta kb. 250 g glükóz képződik a májban. Amennyiben az inzulin hiányzik (abszolút inzulinhiány) vagy nem tud rendesen hatni (relatív inzulinhiány), hiányzik az inzulin szőlőcukor-újraképzés gátló hatása, és a szabályozás felborul. A máj inzulin hiányában naponta akár 500 g szőlőcukort is képes termelni, ami magyarázatot ad arra, miért lehet a cukorbetegeknek a táplálék felvételétől függetlenül magas a vércukorszintje. |
|
| Az inzulin |
A cukorbetegség okát a 19. század végéig nem ismerték. 1869-ben Paul Langerhans, német orvos felfedezte a hasnyálmirigy szigeteit, melyet később róla neveztek el Langerhans-szigeteknek. 1889-ben, két strassburgi kutató, Josef von Mering és Oskar Minkowski, műtét során eltávolította kutyák hasnyálmirigyét. Az állatok a műtét után cukorbetegség tüneteit mutatták és hamar elpusztultak.[3] Ezzel a kísérlettel bizonyítottá vált, hogy a betegséget a hasnyálmirigy elégtelensége okozza. 1910-ben Edward Albert Sharpey-Schafer angol orvos leírta, hogy a betegséget a hasnyálmirigyben termelt egyetlen vegyület hiánya okozza, és a „vegyületet” elnevezte inzulinnak (latinul insula = „sziget”, a Langerhans-szigetekre utalva).
1921-ben két torontói orvos – Frederick Banting és Charles Best – megismételték von Mering és Minkowski kísérletét, és eltávolították kutyák hasnyálmirigyét. A műtéttel inzulinhiányt idéztek elő náluk, ami a vércukorszint megemelkedésével járt. Ezután a hasnyálmirigyből előállított porral injekciózták be az állatokat, és azt találták, hogy a vércukorszint hirtelen lecsökkent. Ez azt jelezte, hogy a hasnyálmirigyben valóban van egy vegyület (az inzulin), ami a véráramba jutva tényleg képes a vércukorszint csökkentésére. Megtörtént tehát az inzulin „felfedezése”. Banting és Best, James Collip kémikus kollégájukkal tovább dolgozott a Torontói Egyetemen, és végül sikerült az inzulint szarvasmarhák hasnyálmirigyéből izolálniuk. 1922-ben az első beteg, egy 13 éves fiú, megkapta az inzulin injekciót, aki diabéteszes kómában feküdt, és már csak órái voltak hátra. Az injekció után a fiú kijött a kómából. Ezért e felfedezésükért Banting és a laboratórium vezetője – MacLeod – 1923-ban megkapták az orvosi Nobel-díjat. Mind a ketten megosztották a díjjal járó pénzt Besttel és Collippal.
A cukorbetegség típusai
A cukorbetegségnek több típusa létezik, de alapvetően két fajtáját különböztetjük meg, az 1-es és a 2-es típust.
1-es típusú diabetes mellitus
Az 1-es típusú diabetes mellitus (más néven inzulinfüggő diabetes mellitus) lényege, hogy a hasnyálmirigy sejtjei kevés inzulint termelnek, vagy egyáltalán nem termelik ezt a hormont. Ennek oka, hogy ezek az inzulin-termelő sejtek autoimmun károsodást szenvednek. Hátterében az áll, hogy a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét, és autoimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. A szervezetben ezért inzulinhiány alakul ki. Ez az élettel összeegyeztethetetlen, ezért az ilyen betegek mindenképpen inzulinkezelésre szorulnak. Az 1-es típusú diabétesz inkább a fiatalok betegsége, de minden korosztályban előfordulhat. Valamelyest könnyebb felismerni, mint a 2-es típust, mert határozott tünetek kísérik. Ez lehet, fogyás, szájszárazság, vizeletnövekedés, no és persze a vércukor-emelkedés. Az 1-es típusú diabétesz általában a diabéteszes esetek 10%-át teszik ki.
2-es típusú diabetes mellitus
A 2-es típusú diabetes mellitust (más néven nem inzulinfüggő diabétesz) az izolált szénhidrátok fogyasztása (cukor, fehér liszt stb.) a magas glikémiás index (GI) miatt okozzák. Minél magasabb a glikémiás indexe a szénhidrátnak, annál gyorsabban szívódik fel és jut a vérbe, és annál nagyobb inzulintermelésre serkenti a szervezetet. Az éveken át tartósan magas inzulinszint, pontosabban étkezésenként egy-egy hatalmas inzulinhullám miatt a sejtek védekezni kezdenek a beléjük pumpált túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia, vagyis a sejtek ellenállnak az inzulin sejthártya nyitogató kísérleteinek. Ám mivel az agy érzékeli, hogy a vérben ott a sok cukor, utasítja a hasnyálmirigyet, hogy még több inzulint termeljen, a sejtek viszont egyre jobban ellenállnak. Egy ponton azonban a hasnyálmirigy feladja a küzdelmet, és a tartósan magas vércukor szint elkezdi „áldásos” hatását: vakság, lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia lesz a következménye.
A betegség kezelése a kezdeti szakaszban életmód változtatással (diéta, helyes táplálkozás, sport, testsúlycsökkentés), majd vércukorcsökkentő, valamint az inzulin hatását növelő tablettás készítményekkel történik. A betegség későbbi szakaszában, mikor az inzulintermelés már kimerült, az 1-es típusú diabéteszhez hasonlóan szükségessé válik az inzulin adása. A 2-es típusú betegek 80%-a elhízott, többségük magas vérnyomástól is szenved. A betegség általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki. Az összes cukorbeteg 90%-a a 2-es típusú betegségben szenved
Hirdetés
Torta sütés, tészta vagy hamburger készítés ezekben az ingyen főzős játékok kislányoknak. Tanuld meg hogyan kell készíteni a spagettit vagy a sushit. Goffyval, Jerryvel vagy akár Barbieval is főzőcskézhetsz.
