Cukormentes édes álmok a HerbaHázban


A vércukor

A vércukor nem más mint glükóz, avagy más néven szőlőcukor. A glükóz egy egyszerű cukor, amely a szervezet számára fő energiaforrásként szolgál. Az általunk elfogyasztott szénhidrátok glükózra (és más egyszerű cukrokra) bomlanak le, a vékonybélben felszívódnak, és a szervezetben keringenek. A szervezet legtöbb sejtje glükózt igényel az energiatermeléshez; az agy és az idegrendszer sejtjei nemcsak hogy a glükózra támaszkodnak az energiaszükségletet tekintve, de csak akkor tudnak működni, ha a glükózszint a vérben egy megfelelő szint felett marad. A szervezet glükózfelhasználása az inzulin jelenlététől függ. Az inzulin úgy hat, mint egy szállítási irányító, glükózt szállíttat a szervezet sejtjeinek, utasítja a szervezetet, hogy a feleslegben lévő glükózt glikogén formájában és/vagy trigliceridként tárolja a zsírsejtekben.



Normál esetben az étkezést követően a vér glükózszintje kissé megemelkedik, és csökkentésére inzulin szabadul fel, a felszabaduló inzulin mennyisége az étkezés mennyiségének és összetevőinek függvénye. Ha a vér glükózszintje túl alacsonyra esik, akkor glukagon termelődik, amely utasítja a májat, hogy valamennyi glikogént alakítson át glükózzá, megemelve a vér glükózszintjét. Ha a glükóz/inzulin visszajelzési mechanizmus megfelelően működik, a glükóz mennyisége tökéletesen stabil marad. Ha az egyensúly felborul, és a glükóz szintje megemelkedik a vérben, akkor a szervezet megpróbálja az egyensúlyt helyreállítani, akár az inzulintermelés növelésével, akár a glükóz vizelettel való kiürítésével.

Vércukorszint mérő műszer

A vércukorszint az étkezésektől és aktivitásunktól, energiafelhasználásunktól függően szüntelen változik ugyan, mégis mindig egy viszonylag szűk tartományon belül kell maradnia. Reggel például, miután éjszaka rendszerint nem eszünk, a vércukorszint normálisan 3,9-6,1 mmol/l közé esik. A szervezet kiegyenlített vércukorszintje egyes szerveink működéséhez végképp elengedhetetlen. Az agysejtek például képtelenek máshonnan, mondjuk zsírból energiát nyerni. Szénhidráthiány esetén vagy intenzív izommunka idején, ha a szükség úgy hozza, a szervezetnek némi energia-befektetés árán tejsavból, aminosavakból és glicerinből kell glükózt készítenie (glükoneogenezis). Ez a glükóz-újragyártás és a glükózbontás (glükolízis) egymással ellentétes folyamatok, gyakorlatilag nem játszódhatnak le egy és ugyanazon sejtben. Megtörténhet viszont, hogy a szervezet egyes sejtjei glükózt gyártanak, míg egy másik pontján glükózt használnak fel. Látszólag ellentmondásos, de szükség lehet rá. Erős izomműködéskor, éhezéskor például az izmok glükózt használnak föl, mellette tejsavat termelnek, amelyből a májban glükóz képződik, amire, mondjuk, az agysejtek tarthatnak igényt.

A vércukormérés

A vércukor méréssel a vérben lévő glükóz (szőlőcukor) szintjét lehet meghatározni. Felismerhető vele a korai cukorbetegség (diabétesz mellitusz), és állandóan ellenőrizhető vele a már kialakult cukorbeteg vércukorszintje is. Még az egészséges emberek számára is célszerű rendszeres (félévente, évente) vércukor szűréses vizsgálaton résztvenni. Különösen érvényes ez azokra, akiknek egyéb keringési rizikófaktorai állnak fönn: magas a vérnyomásuk, túlsúlyosak, zsíranyagcsere-zavarban szenvednek, dohányoznak, keringési betegségek fordultak elő a családban.

A cukorbetegek többségének állapota diétával, illetve gyógyszeres kezelés és diéta együttes alkalmazásával egyensúlyban tartható, de a diabeteszesek közül körülbelül minden ötödik inzulinos kezelésre is szorul.

Vércukormérés

Az ő számukra elkerülhetetlen a naponta többszöri vércukormérés, de a nem inzulinnal kezeltek közül is egyre többen igénylik anyagcsere állapotuk otthoni ellenőrzését, ugyanis így rendszeresen megismerhetik az egyes ételek vércukorszintet emelő hatását, és megtudhatják, hogy esetleges rosszulléteik mögött nem áll-e kiugróan magas vagy éppen alacsony vércukorszint.

Mikor mérjük a vércukorszintet?

A cukorbetegek többségének állapota diétával, illetve gyógyszeres kezelés és diéta együttes alkalmazásával egyensúlyban tartható, számukra elkerülhetetlen a naponta többszöri vércukormérés, a nem inzulinnal kezelt betegeknek elég a heti 1-2 vércukorszint meghatározás. Érdemes reggeli előtt, illetve más alkalommal étkezés után 1 órával mérni. A vércukorérték akkor jó, ha az éhomi - illetve étkezés előtti - érték 4-7 mmol/l között van, étkezés után 1 órával pedig nem haladja meg a 9-10 mmol/l-t.

A fix inzulinkombinációt használó betegeknél napi 1-2 mérés javasolt. Célszerű náluk az ún. lépcsőzetes mérés, azaz napi 2 mérés esetén reggeli előtt és után 1 órával, másnap ugyanez, csak ebéd előtt és után, harmadnap pedig vacsora előtt és után.

Az intenzív inzulinkezelésben részesülőknek napi 3-5 alkalommal javasolt mérniük vércukorszintjüket. Az étkezés előtt mért értékek a bázis inzulin hatékonyságáról adnak visszajelzést, a főétkezések után 1 vagy 2 órával mért értékek pedig a rövidhatású inzulin és az étrend együttes hatásáról jeleznek vissza. A vércukorszintet időnként az utóvacsora elfogyasztása előtt is érdemes megmérni. Intenzív vércukor önellenőrzés szükséges akkor is, ha az étkezési időpontok megváltoznak, pl. ha a páciens szokatlan stressznek van kitéve vagy fizikai igénybevétele fokozottá válik.

Mivel mérjük a vércukorszintet?

A vércukormérésben ma kétféle technikát alkalmaznak. Az egyik a fotometriás, a másik az elektrokémiai (szenzoros) alapra épülő módszer. Mindkét esetben kémiai reakció játszódik le a vérben jelenlévő cukor és a tesztcsíkban lévő reagens között. Az első esetben a reakciót színváltozás jelzi, és ezt méri fotometriásan a készülék, a másik esetben a reakció során létrejött elektromos változást jelzi a vércukormérő. A fotometriás módszer előnye, hogy az eredmény szemmel is ellenőrizhető, az elektrokémiai módon működő készülékeknél viszont nem áll fenn a szennyeződés veszélye. Komoly előrelépés, hogy a korszerű készülékeket és a legújabb tesztcsíkokat alkalmazva ma már mindkét technológia esetében nagyon kismennyiségű vér elegendő, a korábbi szükséglet töredéke.

A vércukor méréstől leginkább a szúrás miatt ódzkodnak a betegek. A félelem azonban nem indokolt, hiszen a legújabb fejlesztések eredményeképpen ma már gyakorlatilag fájdalom nélkül nyerhető a méréshez szükséges vér és nagy előny, hogy ehhez ma már nagyon kis vérmennyiség is elegendő. A korszerű ujjbegyszúró speciális élesítésű tűjének szilikonos bevonata egyrészt jobb csúszást biztosít, másrészt kevésbé ingerli az idegvégződéseket. Nem tépi fel a bőrt, így a szúrás helye szinte azonnal, és heg nélkül gyógyul. A több fokozatban beállítható fej lehetővé teszi, hogy a bőr típusa és a vércukormérő igénye szerint, egyénre szabottan lehessen módosítani a szúrásmélységet.

A vizelet cukortartalmának vizsgálata is alkalmas anyagcsere ellenőrzésére a cukorbetegek számára. Elsősorban a nem inzulinnal kezelt 2-es típusú diabéteszesek többszázezres tábora kísérheti ezáltal figyelemmel anyagcsere-állapotát. A vizeletcukor vizsgálata nem tájékoztat olyan pontosan az anyagcsere állapotáról, mint a vércukorvizsgálat, hiszen a vizelet cukortartalmának vizsgálata csupán arra vonatkozik, hogy vajon egy adott időpontban túl magas volt-e a vércukor szintje az utolsó vizeletürítést követően. Azt viszont nem tudja pontosan megadni, hogy milyen magas volt ez a szint, arra pedig végképp nem tud következtetni, hogy a vércukor szintje esetleg túl alacsony lett volna. Inzulinnal kezeltek esetében nem könnyű a vércukorszintet a kívánt értékhatárokon belül tartani csupán vizeletcukor ellenőrzés segítségével. Az inzulin nélkül kezelt diabéteszesek túlnyomó többsége számára azonban a vizelet cukortartalmának napi, vagy hetente egyszer-kétszer történő vizsgálata kielégítő támpontot nyújt mind a páciens, mind a kezelőorvos számára az anyagcsere állapotára nézve.

A vércukorértékek nagyon gyorsan változnak, perceken belül is mást mérhetünk. A vércukor egy része a vörösvérsejtek hemoglobinjához kötődik. Ezt a "cukrozott" hemoglobint hívják HbA 1C-nek. Minél nagyobb a vércukor koncentrációja, annál több ilyen cukorral megjelölt hemoglobin található a vörösvérsejtekben. Egészséges emberben a hemoglobinmolekulák 4-6%-a jelölődik meg cukorral, a cukorbetegeknél ez akár 12% is lehet. Az a cukor, ami egyszer kötődött a hemoglobinhoz, az onnan már nem szakad le, azaz irreverzibilisen rögzül, egyszer és mindenkorra ott marad. A vörösvérsejtek 3-4 hónapig élnek, ennyi időre tekint tehát vissza a vércukor-emlékezet. Az orvosok az HbA 1C-értékek időnkénti ellenőrzésével érhetik például tetten, ha a vércukorérték az elmúlt 6-8 hétben a kezelés beállítása után is megengedhetetlen magas értéket mutatott. Ilyenkor lehet, hogy módosítani kell az étkezést és az inzulinadagokat.



Hirdetés

Cukormentes édes álmok a HerbaHázban


Torta sütés, tészta vagy hamburger készítés ezekben az ingyen főzős játékok kislányoknak. Tanuld meg hogyan kell készíteni a spagettit vagy a sushit. Goffyval, Jerryvel vagy akár Barbieval is főzőcskézhetsz.


eXTReMe Tracker