Mesterséges édesítőszerek - A mesterséges édesítőszerek ismertetése - Cukormentes.hu



Mesterséges édesítőszerek

A mesterséges édesítőszerek szintetikus úton előállított szerves vegyületek, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Érdekes módon szinte mindegyik mesterséges édesítőt a véletlen során fedezték fel (a "feltalálók" általában néhány vegyi anyag reakciója során édes ízt vettek észre az ujjaikon). Édesítőképességük nagy, közülük egyik-másik a cukornál többszázszor édesebb, viszont esetükben sem biológiai, sem pedig energiaértékről nem beszélhetünk. Elsődlegesen a cukorbetegségben – a diabéteszben – szenvedők részére készülnek, de a szénhidrátszegény, valamint az energiaszegény táplálkozásban is jelentős szerepet töltenek be. Ismerjünk meg néhányat részletesen is.



Az élelmiszerekhez adott adalékanyagokat, köztük az édesítőszereket is a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az egészségre ártalmatlan mennyiségben adják az élelmiszerekhez. Amennyiben a fogyasztásra javasolt mennyiségnél többet nem használunk fel és nem fogyasztunk többet, nem érheti károsodás szervezetünket.

Az ADI érték (Acceptable Daily Intake) az egyes élelmiszeradalékra vonatkozó elfogadható napi beviteli mennyiséget jelenti. Az ADI érték mennyiségének meghatározását általában patkányokon és egereken végzett kísérletekkel alapozzák meg. Ennek során az állatok meghatározott étrendet kapnak, ami változó részarányban tartalmazza a vizsgált anyagot. A cél a legmagasabb adagolási szint megállapítása, ami mellett még nem figyelhetők meg az egészségre káros hatások. Ezt a - No Effect Level (NEL) - hatás nélküli szintet osztják a 100-as biztonsági faktorral. Ez adja meg az ADI értéket.

Aszpartam:

1965-ben fedezte fel a Searl & Company cég egyik vegyésze, miközben gyomorfekély ellenes gyógyszert akartak kifejleszteni. Szintetikus, fehér, kristályos por, amely két aminosavból (L-aszparagin és L-phenylalanin) tevődik össze, és kb. 160-220-szor édesebb a szacharóznál. Az aszpartám előnye, hogy nincs mellékíze, édesítőereje pedig kétszázszorosa a cukorénak. A mesterséges édesítőszerek közül ez az egyetlen, amely minimális, elhanyagolható mennyiségű energiát tartalmaz, 3 kalóriát grammonként (3kcal/g), száma: E951.

Az aszpartam problémái ott kezdődtek, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását. A gyártócég 1973-ban több mint száz vizsgálatot nyújtott be annak bizonyítására, hogy az aszpartam biztonságos, és bár korlátozott alkalmazását engedélyezték, tudományos körökből oly heves ellenkezést váltott ki, hogy újravizsgálva a benyújtott adatokat, az FDA történetében először bűnügyi nyomozást indítottak a gyártó cég ellen azzal a gyanúval, hogy cég az aszpartam biztonságosságát hamis adatokkal akarta igazolni. Csakhogy a szövetségi vizsgálatot vezető ügyész váratlanul lemondott, és új állás után nézve hirtelen az aszpartamot gyártó cégnél talált egy éppen neki megfelelő zsíros posztot.

Mesterséges édesítőszerek - Aszpartam

A vizsgálat elévülési okok miatt meghiúsult. Az aszpartam története előrevetítette azt az új korszakot, amelyben az élelmiszer és gyógyszerengedélyezési eljárások többé már nem a fogyasztók, hanem a gyártók érdekeit szolgálják.

Kritikák és cáfolatok:

A legtöbbet vitatott és vizsgált édesítőszer, melynek rákkeltő hatásáról időnként különféle hírek látnak napvilágot és a mai napig vannak "megrögzött" ellenzői és támogatói. Mi célunk nem e vita eldöntése, de hogy mégis segítsünk az olvasónak, összeszedtünk az szpartam mellett kardoskodó és az aszpartám ellen hevesen tiltakozó linkeket.

Az aszpartám veszélyeiről elolvashatja a:
    Nibiru honlapján megjelent Aszpartám dosszié, vagy a
    Kincsesláda honlapján található Aszpartám veszély írásokat.

National Geographic Magyarország 2006. május 05-i cikke Az aszpartám mégsem okoz rákot című cikke cáfolja az azpartám rákkeltő hatását.

Szaccharin:

1879-ben Constantine Fahlberg fedezte fel. A szaccharin egy nulla kalóriás édesítő, mely 300-600-szor édesebb a cukornál. Hátránya a kesernyés utóíz. A szacharint örök gyanakvás kísérte mint nem természetes anyagot, s az 1970-es években kimutatták, hogy nagy mennyiségben patkányoknál hólyagrákot idézhet elő. Kitört a pánik, ám embernél ilyen hatást soha nem tapasztaltak, és 1992-ben kiderült, hogy a patkányok - mint sokan sejtették addig is - egészen másként működnek, s a szacharin is másként hat rájuk. Mára úgy tűnik, a szacharin a legbiztonságosabb mesterséges édesítő. A napi megengedett beviteli mennyiség (ADI): 2,5 mg/testsúlykg, száma: E954.

Ciklamát:

A ciklamátot 1937-ben fedezte fel Michael Sveda, aki az Illinois Egyetem Audrieth laboratóriumában gyulladásgátlókat kutatott. Sveda kis időre a labor asztalára helyezte cigarettáját, amely a dohányzás folytatásakor édesnek bizonyult. A ciklamát, amely kalcium ciklohexilszulfamát vagy akár ciklán néven is előfordulhat, 35-50-szer édesebb a cukornál - nagy koncentrációban sós utóíze van.

A ciklamátot 1969-ben Amerikában betiltotta az FDA, miután a szaharin-ciklamát keverék adagolását követően daganatos elváltozások találtak a kísérleti egerekben. A tiltás indoklása szerint a ciklamátot bizonyos egyes esetekben a szervezet mérgező ciklohexilaminná alakítja. Az FDA karcinogéneket értékelő bizottsága 1982-ben azonban úgy találta, hogy a ciklamát nem rákkeltő - ezt az amerikai akadámia 1985-ben helyben hagyta. Bár a ciklamát a mai napig tiltólistán van az Egyesült Államokban, a világ ötven országában (így hazánkban is) engedélyezték használatát a hatóságok. Az EU-ban a napi megengedett beviteli mennyiség (ADI): 7,0 mg/ testsúlykg, száma: E 952.

Aceszulfám-K:

1967-ben egy véletlennek köszönhetően fedezte fel a Németországban működő Hoechst Vállalat egyik kutatója, amikor néhány vegyi anyag reakciója során édes ízt vett észre az ujjain. Fehér kristályos anyag, melynek intenzív édes íze van, ami főzéskor és sütéskor is megmarad. Az aceszulfám mintegy kétszázszor édesebb, mint a háztartásokban alkalmazott cukor (szaharóz), vele ellentétben azonban a szervezet nem hasznosítja, és nem biztosít energiát. Amellett, hogy igen jó stabilitású, az elmúlt évtizedek alatt egyelőre semmilyen egészségkárosító tényezőt nem mutattak ki ezzel a szerrel kapcsolatban. A szervezetben nem bomlik le, változatlan formában kiürül a beleken keresztül. Nincsenek jelentősebb mellékhatásai, azonban mivel teljesen mesterséges édesítőszer, ez önmagában elég ahhoz, hogy sokan teljesen elzárkóznak a használatától. A napi megengedett beviteli mennyiség (ADI): 9,0 mg/testsúlykg, száma: E 950.

Szukralóz:

A szukralóz egy olyan szintetikus vegyület, ami a közönséges cukorból azaz a répacukorból készül, melynek alapvázához három klorid iont „kapcsolnak”. A kapacsolódó klór hatására, testünk nem úgy ismeri fel, mintha cukor lenne, így az alig szívódik fel, a felszívódó rész pedig nem-toxikus összetevőkre bomlanak és a vizelettel ürülnek. Lévén szervezetünk nem cukorként definiálja, így nem befolyásolja az inzulin szekréciót, és nem okoz vércukorszint emelkedést, nem metabolizálódik energiaként. A cukornál 400-800-szor édesebb anyag. A szukralóz különösen stabil, élettartama a leghosszabb az ismert édesítők közt, de nem csupán jól tárolható, hanem ellenáll a magas hőmérsékletnek, így főzés, sőt pasztörizáció során sem bomlik, alacsony és magas pH-n sem bomlik el, így felhasználási köre rendkívül széleskörű lehet. Az elfogadott napi mennyiséget (ADI) testsúly-kilógrammonként 15 mg-ban állapították meg, száma: E 955.

Az aszpartám-aceszulfám só:

A vegyület 64%-a aszpartámból és 36%-a aceszulfámból áll. Íze a cukorhoz nagyon hasonlít, nincs mellékíze. További jó tulajdonsága, hogy gyorsan oldódik, rendkívül hőstabil. Oldatban az eredeti összetevőkre bomlik le. A szervezetben csak az aszpartám hasznosul, az aceszulfám a vizelettel (változatlan formában) kiválasztódik. Az elfogadott napi mennyiséget (ADI) testsúly-kilógrammonként 15 mg-ban állapították meg, száma: E 962.



Hirdetés




Torta sütés, tészta vagy hamburger készítés ezekben az ingyen főzős játékok kislányoknak. Tanuld meg hogyan kell készíteni a spagettit vagy a sushit. Goffyval, Jerryvel vagy akár Barbieval is főzőcskézhetsz.


eXTReMe Tracker